A legkorábbi évszámhoz kapcsolódó esemény, amely Zirchez kötődik, a Képes Krónikában olvasható. A tudósítás szerint 1060-ban az itteni udvarházban hunyt el I. András király, akit sebesülten öccse, a trónkövetelő Béla herceg fogott el a Moson közelében vívott csata után. Az udvarház létét régészeti ásatások is megerősítették, a kutatások arra utalnak, hogy Zirc lehetett a bakonyi királyi birtokok központja.
A város igazi fejlődése 1182-ben kezdődött, amikor III. Béla király Clairvaux-ból ciszterci szerzeteseket telepített ide. Ekkor alapították meg a híres zirci apátságot, amely évszázadokon át meghatározta a település életét. A tatárjárás idején a település megsínylette a pusztítást. A 14–15. században azonban ismét fejlődésnek indult, és az apátság gazdasági központként működött. A 16. században, a török hódoltság idején Zirc elnéptelenedett. 1536-ban egy adóösszeírás még 13 portáról tudósít, de ezek száma 1553-ra kettőre csökkent.
Az apátságot a török kiűzése után a sziléziai Heinrichau monostora alapította újra. Az első kolonizációs kísérlet kudarcba fulladt, mert a német telepesek házát a kuruc csapatok felgyújtották. Később a középkori monostor mellett, de annak köveit felhasználva építették fel az új épületet, amelynek templomát 1752-ben szentelték fel. Ekkorra készült el a méltán híres, Szűz Mária mennybevételét ábrázoló, Maulbertsch által festett monumentális főoltárkép is.
A falu felélesztéséhez főleg német nyelvterületről érkeztek katolikus telepesek, így többek között Sziléziából, Türingiából, Brandenburgból és az osztrák tartományokból. Kezdetben mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 18. század második felére kialakult az iparosság is. Az alapfokú oktatás kezdete is erre az időszakra tehető, 1771-ben az iskola rektora német nyelven tanította az elemi ismereteket.
Zirc fejlődésének nagy lendületet adott, amikor 1814-ben az apátság függetlenedett Heinrichautól, és egyesítették Pilis és Pásztó apátságával. Dréta Antal (1814-1823), majd Villax Ferdinánd (1826-1857) nagyszabású építkezéseinek köszönhetően nyerte el az apátsági épület a mai, a városképet is meghatározó formáját.
Az építkezéseknek köszönhetően a zirci iparosréteg is megerősödött, a helyi kőművesek az egész Dunántúlon jó hírrel bírtak, de a környék erdősségei a fafeldolgozásnak is lehetőséget biztosítottak. A település városi jellegét nagyban befolyásolta, hogy 1867-ben a járás székhelye lett Zirc, ezzel a Magas-Bakony közigazgatási, gazdasági és kulturális központjává vált. Itt fontos megemlíteni a település leghíresebb szülöttjét, Reguly Antalt (1819-1858), aki néprajzkutató és a magyar finnugrisztika kiemelkedő képviselője volt. A polgárosodást számos egyesület (olvasókör, kaszinó, gazdakör, iparoskör, legényegylet), a takarékpénztár és hitelszövetkezet, a Zirc és Vidéke hetilap megjelenése, az Erzsébet Kórház felépítése is jól mutatja. A gazdaságra előnyösen hatott a Veszprém-Győr vasútvonal megvalósulása (1906), melynek Cuha-völgyi szakasza mára az ország egyik legszebb vasútvonalaként ismert turisztikai célpont.
A kommunista államhatalom 1950-ben betiltotta a szerzetesrendek, így a ciszterciek működését is.
Az 50-es évek elejétől a kistérség fejlődésének irányát a dudari szénbánya nagyszabású fejlesztése és működése határozta meg. Az apátsági épületben vájáriskola és kollégium is létesült. A település oktatásban betöltött szerepét erősítendő, mezőgazdasági gépszerelő képzést indítottak a szakiskolában, 1962 óta pedig gimnáziumi képzés is működik a településen. A Bakonyi Természettudományi Múzeumot 1972-ben alapították.
Zirc 1984-ben városi rangot kapott. A rendszerváltás után újra megerősödött a vallási és kulturális élet.
A ciszterci rend is visszatérhetett a városba. Az apátságot több ütemben újították fel, 2013 óta pedig modern látogatóközponttal is várja az érdeklődőket.
1992-ben nyílt meg a település egyik legrégebbi épületében, a Dubniczay–házban a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, mely intézmény Reguly Antal munkásságát és a település helytörténetét hivatott bemutatni, de palettáján napjainkban megtalálhatók különböző kézműves foglalkozások, valamint a közösségi találkozóhelyként funkcionáló múzeumi kávézó szolgáltatásai is.
2023-ban hívta életre a város hagyományteremtő szándékkal a minden korosztályt megszólító ZIRCikON fesztivált.
Zirc, mint a járás központja, ma is méltán viseli a „Bakony fővárosa” címet. Egyszerre őrzi és ápolja a múlt értékeit, tiszteli szülöttjeit és alkotóit, egyúttal teret ad a pezsgő, modern és fiatalos dinamizmusnak. Ezáltal válik kulturális, szellemi és közösségi centrummá.